Nyávogi élete és cselekedetei

  Az idei Karácsony minden várakozással ellentétben lényegében ideálisra sikeredett. Kivéve, hogy – a tesóm fennállása óta először – nem küldtünk karácsonyi képeslapokat. Ezúton is elnézést kérünk mindenkitől, akihez szokásunktól eltérően nem jutottak el a jókívánságaink, és utólag, ezzel a…

  Anyu azt mondja, csak a novembert kell túlélni valahogy. A december már eltelik magától, januárban meg már lehet reménykedni. Talán már említettem, hogy nálunk hagyományosan senki nem szereti a telet, Karácsony ide, hóemberépítés oda. A tesóm meg én folyton betegek vagyunk, a szüleinknek meg…

  Anyu azt mondja, most már mindegy, ki, csak írjon valamelyikünk, mert a végén még megörökítetlenül maradnak a családunk legszebb évei. Emlékeztek, legutóbb (tavaly ilyenkor...) még azon az állásponton volt, hogy az írhat blogot, aki kevésbé rossz. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy én végképp…

  Sziasztok! Most megint én írhatok nektek! (Én, a Szuszu!) (Mutatóujj mellkasra bök.) Ugye, örültök?   Azért, mert a nővérem hisztizett húsvétkor, amikor rám adták a régi ruháját, pedig már pont eldicsekedett itt, hogy leszokott a hisztiről. Ehhez képest én meg csak kicsi…

  Földközelben járt a Panstarrs üstökös. Apám, a vulgárcsillagász két héten át minden alkonyatkor reménykedett, hátha kivételesen derült lesz az égbolt, de nem olyan időket élünk.   A március 15-i hófúvások után Húsvét hetében megint sarkkutatóknak való…