Na, most meg bekaptam a hányós-hasmenős vírust. Hogy hol, arról fogalmam sincs, tekintve, hogy december 6. óta egyfolytában itthon vagyok.

De azért a biztonság kedvéért éjszaka belehánytam Anyu ágyába, és kétszer a sajátomba is. A házban fellelhető összes ágynemű a kötélen szárad.

Egyébként szokás szerint ezt is zokszó nélkül viseltem, még csak el sem nyaffantottam magam, és a hányásszünetekben idióta szóviccekkel szórakoztattam a szüleimet. Mindössze annyit kérdeztem utólag Anyutól, hogy "ez a hányás meg egyébként mi volt?", és miután megkaptam a tudományos magyarázatot, megnyugodva elaludtam (a következő etapig). Azt hiszem, bármiféle megpróbáltatást példásan viselek, csak akkor leszek depressziós, ha nem történik semmi. (A szüleim szerint nagy koromban vagy a legvadabb kalandsportoknál kötök ki, vagy az idegosztályon.)

Szóval mostantól Tiétek a döntés, emelt díjas sms-ben lehet szavazni, hogy mit szedjek össze legközelebb. A betelefonálók között rotavírust sorsolunk ki.