Nyávogi élete és cselekedetei

  A „hosszú XIX. század” mintájára idén megtapasztalhattuk az úgynevezett hosszú májust. (Így hát előre is elnézést kérek, ha a szokottnál hosszabban mesélek róla.) Az idei május ugyanis – az óvodám jóvoltából – már április 23-án elkezdődött a szervezési…

  Még mindig hárman vagyunk, és úgy tűnik, most már így is maradunk. Egyébként semmi különös. Telik a nyár, varrogatunk, gyöngyöt fűzünk, jövünk-megyünk. Sokat járok Apuval múzeumba, meg Planetáriumba, meg az állatkertbe. Meg kirándulni is. Anyuval meg a Margitszigeten…

  Apu elutazott egy hétre táborozni a tanítványaival (szóval az özönvízszerű esőzésekért ő a felelős). Mivel így nem lett volna, aki reggel óvodába visz, Anyu kivett egy hét szabadságot – no, nem csak ezért, hanem hogy végre megint együtt legyünk egy kicsit, csak mi…

  Biztos tudjátok, hogy én vagyok a rettenthetetlen kislány. Nem tudom, miért nem félek semmitől. Lehet, hogy egyszerűen nem tanultam meg félni, mert kicsi koromban az anyukám ott volt velem mindig, és aztán később, amikor nagy lettem, már késő volt a féléshez. De az is…

Mikor a minap elvittem Apuékat a jászberényi állatkertbe, úgy láttam, nagyon tetszik nekik a dolog, érdemes nekik ilyen programot szervezni. Így aztán a múlt héten kitaláltam, hogy mutatok nekik egy nagyobb állatkertet is.Az események a szokásos koreográfia szerint zajlottak. Reggel…