Nyávogi élete és cselekedetei

  Azt mondta az egyik olvasóm, hogy írjak inkább gyakrabban és rövidebbet. Higgyétek el, nem a jó szándékomon múlik, legalább fél tucat megkezdett és soha be nem fejezett, időközben aktualitását vesztett poszttöredék lapul a családom különféle elektronikus eszközeinek tárkapacitásán. Hiába,…

  Kedves Fűzfavirág, köszönjük szépen! Ígérem, igyekszem gyakrabban írni.   A nővérem azt mondta, soha ne mentegetőzzek, hogy miért nem írtam eddig. Mert csak belebonyolódom, és továbbra sem írok. Mondja ezt ő, akinek a legutolsó, félig megírt blogbejegyzése a „Két elillant hónap” címet viselte.…

  Ha ovis karácsonyok tekintetében rosszul állok is, azt legalább elmondhatom, hogy az összes farsangon ott voltam. Lehet, hogy így tél végén már a vírusok meg a baktériumok is fáradtabbak… Emlékeztek, már az óvoda előtti februárban szarvasbogár voltam, aztán kiscsoportban…

  Jártunk egy pár orvosnál; végleges eredmény még nincs, de úgy néz ki, a tesómnak van egy génje, ami nem engedi, hogy megnőjön, és azért nem eszik. Ezzel kapcsolatban más problémák is adódhatnak, eddig annyit találtak, hogy a szívecskéjével is van egy kis baj, de…

  A Régi Szép Időkben, tudjátok, amikor még itthon voltam Anyuval, időnként elsétáltunk a Fönti méteráruboltba (azért hívják így, mert följebb van a főutcán, mint a templom meg a posta), és hiénáztunk a maradék anyagok között. Hazafelé betértünk a Patakparti…