Nyávogi élete és cselekedetei

  Ismét kihagytam fél évet a családom krónikájából, mert roppant elfoglalt kisbab... ifjú hölgy vagyok. Nyáron egyfolytában medencéznem, bográcsoznom és strandolnom kellett, és az ilyesmi elveszi az ember idejét az írástól. Tavasszal sikerült megvennünk a házunk másik felét, és míg anyuék azzal…

  Képzeljétek, mi történt velem! Végre - a világon elsőként - engem is elvittek valahová! Méghozzá egyből a Börzsönybe. Kérdeztem Anyut, hogy lesz-e ott farkas, de azt felelte, hogy a Börzsönyben csak hiúz van. És hogy engem nem vinne olyan helyre, ahol van farkas, mert én még zsákmányállat vagyok.…

  Anyu azt mondja, most már mindegy, ki, csak írjon valamelyikünk, mert a végén még megörökítetlenül maradnak a családunk legszebb évei. Emlékeztek, legutóbb (tavaly ilyenkor...) még azon az állásponton volt, hogy az írhat blogot, aki kevésbé rossz. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy én végképp…

  Ezt a történetet már réges-rég el akarom mesélni nektek. Csak hogy értsétek, min poénkodik a családom, ha legközelebb eljöttök hozzánk. (Meg hogy emlékezzünk rá a tesómmal nagymama korunkban, amikor már senki sem tudja, ki is mondta. És mit is mondott tulajdonképpen.)   Szóval mindez akkor…

  Kedves Fűzfavirág, köszönjük szépen! Ígérem, igyekszem gyakrabban írni.   A nővérem azt mondta, soha ne mentegetőzzek, hogy miért nem írtam eddig. Mert csak belebonyolódom, és továbbra sem írok. Mondja ezt ő, akinek a legutolsó, félig megírt blogbejegyzése a „Két elillant hónap” címet viselte.…